Elég sok idő telt el a legutóbbi bejegyzésem óta és nem csak sok idő telt el, de sok minden történt is.
De kezdjük az elején...
November közepén az egyetem szervezett a mi szakunknak egy kirándulást Londonba a parlamentbe, ahol bizottsági meghallgatásokra ülhettünk be. Nagyon izgalmas volt, ahogyan megfigyelhettük, hogy a törvényhozók, hogyan gyűjtenek információkat különböző témákban, amelyekről döntést hoznak majd, de nincs elég információjuk. Az egyik ilyen téma a génmódosított növények, élelmiszerek szabályozása volt. A meghallgatás úgy zajlott, hogy különböző kutatókat, egyetemi tanárokat, tudósokat hívtak meg, akik előre felkészültek a témából. A képviselők és a felelős bizottsági vezető kérdésekkel bombázta a meghívott kutatókat, akik legjobb tudásuk szerint próbáltak válaszolni a feltett kérdésekre.
Lassan elérkezett a december, és ami a legnagyobb pozitív meglepetés volt a számomra az az időjárás :) folyamatosan egyeztetve a magyarországi barátokkal és családdal, biztosan állíthatom, hogy sokkal jobb idő volt itt Cranfieldben, mint otthon. Rengeteget sütött a nap (és igen, most mindenki arra gondol, hogy hogy mondhatok ilyet, hiszen a briteknél mindig esik az eső, hát nem... :) ) igen, volt néha egy kis eső is, de az esett egy fél órát, vagy egy órát és utána már ki is sütött a nap. Talán egy két nap volt amikor kissé borongósabb, szomorkásabb idő volt, de összességében nagyon elégett vagyok az időjárással. (remélem ez a jövőben sem változik :) ) Azért december közepére megérkezett a hideg ide is, elkelt a vastag kabát és sapka is néha.
Elég sok szabadidőm akadt novemberben és decemberben is a tanulás és az órák mellett (bár úgy gondolom, hogy én szerencsés vagyok az én szakommal (Environmental Management for Business), mert sok más szakon tanulót ismerek, akik sokkal több időt és energiát kell, hogy fektessenek a tanulásba) ezért sok időt töltöttünk együtt a csoporttársakkal, illetve én sok időt szenteltem a sportnak is és rengeteget futottam. :)
Néhány szó akkor a tanulásról és eredményekről is... őszintén bevallom, a célom a teljesítés volt és kicsit aggódtam, hogy hogyan fogok tudni 20-25 oldalas esszéket írni környezeti problémákról (hiszen én közgazdász vagyok), ráadásul angol nyelven és ráadásul az itt elvárt logika és gondolkodás mód szerint, amelynek egyik legfontosabb része a kritikus szemlélet mód. Elvárják, hogy a témában rengeteget olvass, kutass, járj utána dolgoknak, keress magadnak forrásokat, amelyek állításaira és megállapításaira alapozhatod a dolgozatodat. Minden saját állításodat alá kell támaszd tudományos forrásokkal is és hát a plágium... Lehetséges, hogy már írtam róla, de a plágiumért itt keresztre feszítenek és kiállítanak elrettentő példának... :) na jó, nem, de nagyon súlyos vétség és az egyetemről való kizárást vonja maga után. Ráadásul itt a plágiumot nem úgy ellenőrzik mint otthon, hogy ha valaki véletlenül beleolvas a dolgozatodba és véletlenül talál valami gyanúsat... Na nem. Itt komoly rendszer van felépítve arra, hogy minden beadandó dolgozatunkat egy bizonyos határidőig tudunk feltölteni egy internetes rendszerben, ami azonnal ellenőrzi is, hogy a dolgozatban van-e bármilyen egyezés internetes forrásokkal, korábbi dolgozatokkal, szakdolgozatokkal, stb. Mindent megtalál... Ha három szót egymás utáni sorrendben úgy írok le, ahogyan más dolgozatban is szerepel, azonnal kiszűri. Ezért mindent hivatkozni kell, szigorúan a megfelelő szabályok szerint.
Nem mondom, hogy könnyű volt, sőt az első esszékbe nagyon sok időt és energiát kellett fektetnem. De szerencsés vagyok, hiszen sok segítséget kaptam abban, hogy volt aki átolvassa a dolgozatomat, ha valamely gondolatmenet, vagy mondat érthetetlen volt, akkor azt kijavította nekem. Azt hiszem ez óriási segítséget jelentett, hiszen amikor a saját dolgozatomat írom, akkor én azt értem, hogy miért írtam úgy, azt, ahogyan és értem minden mondatát, viszont egy idegen olvasó nem biztos.
Legnagyobb meglepetésemre, nagyon jó eredményeim vannak és talán a csoporton belül is azok közé tartozom, akik a legjobb értékeléseket kapták. Ennek nagyon örülök és remélem továbbra is így marad ez és nem hozok szégyent a magyar diákokra ;).
Mivel nekünk csak beadandó dolgozatokat kellett leadnunk minden második héten és nem volt vizsgánk, így a legszerencsésebbek közé tartoztunk, mivel már december közepén hazamehettünk, ugyan még karácsony előtt be kellett fejeznünk egy esszét, de már vitt a lendület és örültünk, hogy otthon lehetünk. Sajnos voltak olyanok, akiknek 3-4 vizsgájuk is volt, főleg még karácsony előtt és január első napjaiban ezért sokan maradtak itt az ünnepekre is nem tudtak hazamenni.
Már december 15-én Magyarország felé vettem az irányt és csak január 11-én tértem vissza a szigetre, így jó hosszú karácsonyi szünetem lett és nagyon jó volt otthon lenni, de bevallom, hogy jó volt visszajönni is :)
