2014. október 6., hétfő

Kedves Mindenki!

Végre jutott egy pici időm arra, hogy írjak az élményeimről. Kezdem is a legelején.

Egy másik magyar lánnyal, Zsófival együtt repültünk, csomagok feladva, gépet elértük :)
Még szép napsütéses délután volt, mikor Lutonban landoltunk, majd összeszedtük a csomagokat és megkerestük, hogy pontosan honnan is indul a buszunk Cranfield (vagyis Milton Keynes felé először, ahol átszálltunk egy másik helyi buszra) irányába. Körülbelül 40 perc+15 perc buszozással Cranfield be, vagyis Cranfield University megállóba érkeztünk.

Cranfield University
Cranfield egy kis falu, Milton Keynes és Bedford között. Az egyetem pedig Cranfield falutól kb. 5 km-re található. Az egyetem kb. 20-30 egyetemi épületből és kb. ugyanennyi kollégiumi épületből áll, úgy kell elképzelni, mintha a semmi közepére ledobtak volna sok-sok egyetemi épületet, kollégiumi épületeket, könyvtárat, postát és boltot. Körülbelül ennyiből áll az "egyetemi falu".

A kollégiumban egy fős szobákban laknak az emberek, kb. 25-30 szoba van egy-egy épületben. Lehetett választani, fürdőszobás és nem fürdőszobás szobák között, természetesen egy kicsit magasabb díjért.

Az én kollégiumi épületem

Az én blockomban (épület) 6 főre van egy elég nagy konyha, teljesen felszerelt, rendszeresen takarítják, így a főzési lehetőség is biztosítva van. (már fel is avattam a konyhát :) )

A szobám első nap délután, de természetesen már szépen belaktam


A szobám nagyon kis takaros, egy nagy ablakkal, és fürdőszobával. Teljesen jól elférek benne. Az ágy ugyan nem az igazi, de majd megszokom. :)

Kilátás a szobámból első reggel



Szóval első este szépen megérkeztünk, gyorsan átestünk egy regisztrációs procedúrán, ahol nagyon kedves és segítőkész volt mindenki. Valóban maximum 5 perc volt és már a kezünkben volt a szobánk kulcsa, majd elindultunk a Mitchell hallból, ahol a kulcsokat (és egy térképet) megkaptuk (egy másik kollégiumi épület kb. 2 perc sétára az én blockomtól) megkeresni a saját házunkat. Sikerrel is jártunk, azonban az én házam bejárati ajtaját sehogy sem nyitotta a kapott kártya (kártyával nyílik a ház bejárati ajtaja és a folyosó ajtó is, kulcs csak a szoba ajtóhoz van), akárhogy próbálkoztam. Végül addig kopogtam, míg egy kínai lány meglátott és beengedett. :)
Így érkeztem meg első este a szobámba, (később kiderült, hogy rossz volt a kártyám), este még arra is volt időm, hogy mindent kipakoljak.

Majd elérkezett a második nap. :) De arról majd csak később, egy következő bejegyzésben és a további élményekről is írok majd, sőt fotókat is csatolok. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése