Kedves Mindenki!

Ahogy ígértem, ismét jelentkezem (ugyan nem számoltam ki, hogy sikerült-e betartanom, hogy most korábban, mint legutóbb). Az előző bejegyzésben ígéretet tettem, hogy írok kicsit az oktatási rendszerről, de ezt már részben bemutatták helyettem :) , de azért néhány helyi jellegzetességet és saját tapasztalatokat hozzá tennék.

Épp a mai napon jelent meg az Indexen a cikk, amelyben magyar fiatalok mesélnek az angliai egyetemek rendszeréről:

http://index.hu/kulfold/2014/11/19/itt_rengeteget_kell_gondolkodni/

Csak megerősíteni tudom a cikkben leírtakat. Mi is kaptunk nyomtatásra és fénymásolásra külön összeget (alanyi jogon), amely valóban ki fog tartani becslésem szerint is év végéig. Az én MsC kurzusom úgy épül fel, hogy egy héten keresztül folyamatosan órák vannak az adott heti modullal kapcsolatban, különböző tanárokkal, különböző témákban, majd a következő héten egy 5-6 oldalas beadandó dolgozatot kell megírni.
Rendszeresen vannak az órákon kisebb nagyobb csoport feladatok. Előfordul, hogy ott az órán adnak egy kérdést, témakört és fél óra múlva prezentálnom/nunk kell. Itt nincs sok lehetőség, nincs idő a Google baráthoz fordulni, azonnal gondolkodni kell és összerakni egy prezentációt (aminek van eleje, vége, lényege és mondanivalója). CSAK a saját és a csoport társaid eszére számíthatsz, ami néha lutri, mert nem tudhatod kivel kerülsz össze.
A legutóbbi feladat egy "podcast" (rövid, maximum 5 perces szöveges audio riport) készítése volt, egy pala gáz kitermelő cég stakeholderek (érintettek) felé történő kommunikációs tervét kellett prezentálnunk a cég menedzsmentje részére.
Erre a feladatra egy délutánunk volt és mivel jó kis csapatba kerültem, úgy gondolom szuperül oldottuk meg a feladatot (illetve a visszajelzések is nagyon pozitívak voltak). Bevallom nagyon élveztem, mivel többféle területen szerzett tapasztalataimat is használhattam.
Sokszor nehéz együtt dolgozni más diákokkal, akiknek esetleg nincs munkatapasztalatuk, mert nehezen tudják elképzelni, hogy működik a való életben egy cég, vagy egy projekt. De inkább fordított szemszögből nézve a dolgot, nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy (koromhoz képest) igen sokféle és minőségi munkatapasztalat áll a hátam mögött, amelyekre támaszkodhatok és amelyeket hasznosítani tudok egy-egy feladat megoldásában.

Az elején még úgy gondoltam, hogy "húú, szuper, van egy hetem pihenni, azon a héten amikor a beadandó dolgozatot kell írni", "csak 5-6 oldal, az semmi". Hát itt, a beadandó dolgozatot is kissé másként értelmezik, mint otthon. :)
Egyrészről, bevallom nem könnyű angol nyelven, tudományosan fogalmazni, nem az egyszerű, beszélt nyelven. (de már kezdek belejönni, a gyakorlási lehetőséget két hetente biztosítja az egyetem ;) ) Ezen kívül itt egy-egy beadandó dolgozathoz rengeteget kell olvasni (ahogyan az Indexes cikkben is említik a diákok), ahhoz, hogy legyen egyáltalán ötletem, hogy mit írjak, hogyan írjam, mi legyen a gondolat menet, stb. Az olvasmányaimat pedig szigorúan hivatkoznom kell, megemlíteni a dolgozatban, ütközteti a különböző nézeteket, stb. Hát nem könnyű. (már nagyon várom az első dolgozatom eredményét)
Illetve a kész dolgozatokat egy Turnitin nevezetű rendszerbe kell feltölteni, ami minden másolást és plagizálást kiszűr. Tényleg mindent, ha két-három szó ugyan úgy szerepel egymás mellett, mint egy adott forrásban, vagy valahol az interneten, azt is. Nem cicóznak, nagyon keményen büntetnek, ha plagizál valaki, gondolkodás nélkül kiteszik az egyetemről. A riportot én is láthatom, hogy hány százalék az egyezőség (cél, hogy 20% alatt legyen). Nekem eddig egyetlen dolgozatom sem volt a 20% közelében sem, és annak ellenére, hogy minden módon próbálom kerülni a plagizálást, azért mindig aggódva várom a Turnitin riportot. (egyes közszereplőink bajba lennének itt a diplomadolgozat, vagy a Phd dolgozat írással :) )

Az értékelés itt %-os rendszerben történik. Egy angol fiútól, (aki a Bsc-jét itthon, tehát Angliában végezte, ezért ismeri a rendszert) azt hallottam, hogy 65-70%-os értékelés már nagyon jónak számít (ezen én meglepődtem, és gyorsan mindenféle elvárás alól felmentettem magam). A minimum, amit el kell érni az 50%, ahhoz hogy elfogadják a dolgozatot, de ha véletlen ez nincs meg, akkor még mindig van arra esély, hogy a többi dolgozat átlaga felhúzza azt az egyet, és ezért nincs belőle probléma. (a vizsga ismétlést, UV-t, itt nem ismerik, itt olyan NINCS)

Néhány szót még általánosságban. Teljesen egyet értek az egyik Indexes szereplő kommentjével, miszerint:
„Az egyetembe pumpálják a pénzt, folyamatosan modernizálják a felszerelésüket és az épületeket. Nagyon elkeserítő azt hallani, hogy ezzel szemben Magyarországon az oktatásból inkább kivonják a pénzt.”

Ezt úgy kell érteni, hogy nem csak az állam és természetesen a diákok, (mivel itt fizetős a felső oktatás és épp ma futottunk bele Londonba egy tüntetésbe ezzel kapcsolatban) adják a tőkét az oktatásba, de a különböző vállalatok is keményen hozzájárulnak és támogatják az egyetemeket, az egyetemi kutatásokat, projekteket.
Ezért cserébe szoros együttműködés zajlik az egyetemek és a vállalatok között és az egyetemek olyan területekre fekszenek rá kutatás kérdésben, amikben a vállalatok is érdekeltek és aminek van jelenlegi piaci haszna.

A fent említett modulokból (ami 2 hetes, első hét az órák, utána második héten beadandó írás) 8 modul van, amik körülbelül február végén fejeződnek be. Utána márciustól következik egy csoport projekt, majd májustól az egyéni projekt és a szakdolgozat írás.
A vállalatokkal való együttműködés a csoport projekt és az egyéni projekt megválasztásában is megnyilvánul. Decemberben kihirdeti az egyetem, hogy milyen projektekre lehet jelentkezni. Hangsúlyozom, ezek VALÓS, projektek, kutatási kérdések, ami valamely vállalatot foglalkoztatja, vagy az egyetem valamelyik kutatásával kapcsolatos.
Évente több olyan csoport projekt van, amely azt jelenti, hogy a vállalat kiad egy projektet, minden támogatást (pénzbeli, eszközbeli, stb.) megad ahhoz, hogy a projekt keretében az egyetemi csoport a munkája során megoldhassa azt, majd a vállalt megvalósítja. Ez mindenkinek jó, mert a diákok egy valós kérdésen dolgoznak, a vállalat pedig kiszervezte egy projektjét.
Tehát a lényeg, sokkal-sokkal szorosabb az együttműködés itt a multinacionális (akik jelenleg otthon a fő gonoszok, ideértve a bankokat, telekommunikációs cégeket, kiskereskedelmi láncokat) vállalatokkal, bankokkal, állami cégekkel. Lehet azt mondani, hogy pénz kérdés, de úgy gondolom, hogy nem mindig minden CSAK pénz kérdés.

Egy jó példa, néhány hete a British Airways egy kiselejtezett B737-est adott az egyetemnek (egyébként valószínűleg valahol egy repülőgép temetőben landolt volna) (az egyetemnek van egy saját reptere, mivel itt repüléssel kapcsolatos mérnöki tudományokat is oktatnak, de nem pilótákat képeznek), így ezen a gépen tudnak gyakorolni a diákok és nem kell elmenni más nagy repterekre. És hogy kép is legyen a mai blogban :)

Kissé hosszúra sikeredett ez a bejegyzés, de ha már ritkán írok, akkor legalább egy kicsit hosszabbat. :)
Következő bejegyzés témája...

Hmm... Kicsit sok idő telt el a második bejegyzésem óta, de mentségemre szóljon, hogy egy percem sem volt unatkozni.
Az első hétvégét az élelmiszer ellátmány és néhány fontos apróság beszerzésével töltöttük. :) Meglátogattuk az ASDA-t és az IKEA-t. :) Tehát megtörtént az első store check (később már a Tescot és a Sainsbury's-t is feltérképeztem).

Vasárnap reggel ingyenes reggelit kaptunk az egyik helyi étkezdében (szombat este pedig ingyenes barbecue party volt a diák egyesületnél):

majd elmentem futni, megfőztem az első ebédemet és izgatottan vártam az első hetet és a beiratkozást.

Az első hét egy bevezető hét volt, ahol mindent részletesen, sőt inkább szájba rágósan elmondtak és elmutogattak.
A beiratkozás úgy zajlott, hogy különböző termekben különböző check pointokat helyeztek el és minden állomáson más-más dolgot intézhettél el. Eltévedni nehéz lett volna, de biztos, ami biztos, az egyetem személyzete ezt terelő kordonszalaggal biztosította a különböző termek között és a kordonszalagon belül több ember is felügyelte, hogy nehogy kihagyj egyetlen állomást se. :)

És ttttáááádddáámmm :) megkaptam a kártyámat:

A kártyával kedvezményesen utazhatok a helyi buszon és éljen, grátisz fénymásolási és nyomtatási lehetőség is jár hozzá, néhány ezer oldal mennyiségben (a kártyát az egyetem területén több helyen elhelyezett nyomtatók bármelyikéhez érintem és már nyomtathatom is a korábban a nyomtatóra küldött oldalakat). Továbbá a kártyával tudok belépni a lakó épületembe és a folyosón is ezt kell használnom, hogy be tudjak menni a szobámhoz.
A beiratkozási héten tényleg mindent elmondtak, különböző előadásokat tartottak a témákban. Amit szeretnék kiemelni és az első naptól kezdve tapasztaltam, hogy valamikor réges-régen, óriási tűzvész pusztíthatott errefelé, mert rettegnek a tűzesetektől. És a biztonság mindenhol, minden esetben a legfontosabb: Safety first!
Persze egyetértek én ezzel, de azért nem gondolom hogy túlzásba kellene esni. Számomra kicsit zavaró, hogy a legtöbb előadáson az első 1 percben elmondják, hogy merre találjuk a vészkijáratokat, tűz esetén hol kell gyülekezni, és merre kell menekülni.

 De a biztonsági kérdés mindenhol nagyon fontos és úgy érzékelem, hogy bizonyos esetekbe már túlzásba is viszik, bizonyos esetekben viszont úgy gondolom, hogy nagyon jól működik. Például a diák egyesületnél ingyenesen lehet kapni "kukás" mellényt, biciklizéshez, futáshoz, stb., szerintem ez nagyon jó.

Szennyvíz tisztítás

Szennyvíz tisztító

Miután a beiratkozási héten mindent megtudtam (mennyi mindent fogok én itt tanulni), pénteken egy tanulmányi sétát csináltunk az egyetem területén. A Cranfield Egyetem fő területe leginkább a mérnöki képzések, környezet mérnöki, repülés technológiai, stb. de nem csak tanítják ezeket, hanem maguk is próbálnak példát mutatni és megteremteni a gyakorlási lehetőséget a diákok számára. Az egyetemnek saját szennyvíz tisztító telepe van, saját szelektív hulladék gyűjtő telepe, és repülőtere. Például soha nem jártam eddig szennyvíz tisztító telepen és érdekes volt, ahogy elmagyarázták a különböző folyamatokat.

Harry Potter ebédlője

A hétvégi program Oxford volt. Semmiképp sem akartunk otthon ülni, gyönyörű idő volt, és semmi fontos beadandó dolgozat nem várt még ránk (nem úgy mint most :) ). Oxford egy gyönyörű egyetemi város, tele érdekes egyetemi épületekkel. Többek között Harry Potter ebédlőjét is meglátogattuk (ez a terem ihlette a Harry Potter filmben megjelenő étkezőt).

Oxfordi kirándulás alkalmával megtanultuk, hogy érdemes return jegyet venni a buszon, sokat lehet spórolni. :)

Késő este értünk vissza campusra és másnap már kezdődött is az első hét, az első tantárggyal: Principles of sustainability.

Ígérem, a következő bejegyzésem hamarabb jön, mint ez, és írok majd az oktatási rendszerről, mert az nagyon más, mint az otthoni egyetemeken és az eddigi tanulmányi tapasztalataimról.